A GYIE-blogon találtam egy bejegyzést Olivier Tallec-ről, és mivel karácsony óta kedvencünk Liza és Micsoda, és mivel a helyi könyvtárban találtam még Olivier Tallec-könyvet, ezért most gondoltam leírom élményeimet Tallec Maintenant (Most) című könyvéről. Bár nem eredetiben olvastam, talán a német fordítás és persze a képek vissza tudják adni azt a hangulatot, amit Tallec Alain Serres-vel karöltve ennek a nagyon finom humorú könyvecskének megálmodott.
Az alapötlet talán az volt, hogy a gyermek a pillanatnak él, illetve az élet pillanatok összességéből áll. Emlékezetünkben is csupán egy-egy pillanat marad meg, amiket összekapcsolva történeteket fabrikálunk, így lesz a mostból múlt és jövő egyszerre.
A könyv hőse egy kisfiú, elbeszélője is ő, rövid kijelentéseiben közös, hogy mindegyik mosttal kezdődik. Olyan, mintha az elmúlt év fényképeiből válogatná ki a számára legfontosabbakat és kommentálná, mi történik rajtuk. A történet töredezett, nem áll össze egy teljes, hiánytalan elbeszélés a múltról, mégis töredezettségében is sokat elmond a mesélőről. A válogatás lényegesebb, mint a képekhez fűzött száraz, lakonikus megjegyzések – ez az ő története, az ő világa. Ebben a magánvilágban kiemelt szerepet kap a család, fontos helyszín az óvoda, a természet változása pedig a világ csodáira nyitott kisgyermek perspektíváját adja a történethez, no meg persze az idő múlását érzékelteti. A nagy történet számos apró mostból épül fel: Samia nagynéni szerelme, óvodai kalandok, útfelbontás az utcában, a hernyó pillangóvá válik… A hétköznapi elemekből építkező cselekmény mellé aztán egy fantasztikus szál is kapcsolódik: a realitás és a mese határvidékén élő gyermek számára a hallgatott, nézegetett mese (jelen esetben Piroska története) a mindennapok részévé válik; ez a finom párbeszéd a hétköznap és a mese között jelzi, a mese legalább olyan valóságos a gyermeknek, mint az őt körülvevő világ.
A mondatokba zárt pillanatok mellé képek társulnak, és míg a szűkre szabott szöveg kevés teret enged a fantáziának, a képekkel párosulva máris megnyílik múlt és jövő, a pillanatokból épülő cselekmény kalandos szövevénnyé válik. Minél többször vesszük kézbe ezt a könyvet, annál több apró részlettel, mozaikdarabbal egészül ki a nagy kép – ami nem más, mint az Élet sokszínű csodája.
3 megjegyzés:
Köszönjük! :)
:D Mi is szeretjük Tallec-et, csak mi inkább a farkasos könyvét Nadine Brun-Cosme az író. És mi is németül olvassuk.
http://nretzse.blogspot.com/search/label/Brun-Cosme
:))
Akkor én is mutatok vmit. :D
Megjegyzés küldése