Az üres papír szabadsága

Az első Gyerek ARC kiállítás megnyitójára-díjátadójára október 4-én szombaton a Bakáts téren került sor. Van még lelkesedés és vállalkozó kedv széles e hazában, és megszólíthatók a gyerekek, akik aztán, ha már egyszer megkérdezték őket, akkor őszintén az ARCunkba mondják, hogy mi számukra a legfontosabb dolog széles e világon.

Az eső elől egy közeli galériába menekültünk. Befértünk, nem voltunk sokan, de aki ott volt – szülő, gyerek, újságíró – szemmel láthatóan izgatott volt. A nyertesek neve természetesen nem volt titok, a Bakáts téri templom köré kifeszített molinókról bárki le tudta olvasni a két kategória (6-10, 10-14 évesek) díjnyerteseit. Többen mégis reménykedtek, hátha az ő kis unokájuk is kap oklevelet a szép rajzért. Nem kapott…

Folytatás: http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=1449

Békebeli hangulat a Krisztinavárosban

Anno a századelőn a Krisztinaváros egyszintes házairól, kiskocsmáiról, soknemzetiségű kereskedelméről volt híres. Mára ez a békebeli hangulat a múlté, igaz a környéken ma sincsenek toronyházak, de a kertvendéglők helyét egyre inkább a modern kávézók veszik át, az Alagúton átmenő forgalom pedig csak a hétvégeken lassul egy kicsit. Ebbe a modern forgatagba csempészett vissza a múltból egy morzsányit az Anno mesebolt, mely október 3-án a Naphegy Mesefesztivállal ünnepelte megnyílását. A javarészt gyermek- és ifjúsági könyveket árusító bolt a Naphegy és a Mészáros utca sarkán található – külön érdekesség, hogy ezen a helyen valamikor száz évvel ezelőtt Stark Ferenc könyv- és papírkereskedése állt.

Pácolt polc, galéria

Az üzletbe belépve mintha időalagútba kerülnénk: visszarepülünk a múltba, gyermekkorunk világába. Az antikosra pácolt lépcsők és polcok mellett az első szembetűnő építmény a kétszintes galéria. A bolt hatalmas belmagassága tulajdonképpen három szintet rejt: a földszinti átrium vásárlóteréből félemeletre vezet a lépcső, ahol további polcokon sorakoznak az ifjúsági könyvek, a szülők számára összegyűjtött nevelésről, családról szóló kiadványok, valamint a legkülönfélébb logikai és társasjátékok. És még innen is vezet egy lépcső az első emeleti galériáig, ahol kortárs illusztrátorok kiállításai kapnak helyet. A megnyitóval egy időben Kun Fruzsina képeit csodálhattuk meg. A Sárkány a lépcsőházban izgalmas perspektívájú képei mellett az alkotó más illusztrációi is helyet kaptak a kiállításon. A házigazdák a boltnyitón azt is elárulták, hogy havonta más-más magyar gyermekkönyv-illusztrátor képeit tervezik kiállítani az emeleti galérián.

Folytatás: http://www.napocska.hu/mesebolt.htm

Lélekszabadítás

Lázár Ervin – Pittmann Zsófi: A kalapba zárt lány.

Aki hagyományos olvasói elvárásokkal közelít Lázár Ervin meséihez, előbb-utóbb akadályokba ütközik. A valóság és a képzelet furcsa összjátékaként működő történetek a klasszikus mesei szabályoknak megfelelően a hős küzdelmét tematizálják, ám ez csupán a felszín, a mély, az EMBER küzdelme az élet igazi értelméért, vagy – ahogy Lázár Ervin egyik meséjének címében olvassuk – az élet titkáért.
A kalapba zárt lány Pittmann Zsófi artisztikus illusztrációi nyomán képeskönyvvé lett: egy oldal kép, egy oldal szöveg, minden oldal más színű, a jobb alsó sarokban kis tulipán, benne az oldalszám, kedves játék a fiatal(?) olvasóknak. Az illusztrációk egyszerűsége Réber László világát idézi, a „hetyke lány” azonban száz arccal (hopp, még egy Lázár mesealak) ezerféle ruhában áll előttünk. Nem tudjuk, hogy tündér vagy boszorkány – csak a beszédes tekintetéből sejthető, hogy előbb boszorkány, csak később válik jó tündérré –, nem tudni, hogy piros körme és „alternatív” öltözéke ellenére miért irtózik mindenféle fejfedőtől. Talán azért, mert igazi szingli – „szabad lány vagyok” állítja magáról, tiltakozik minden kötelem és kötelék ellen, és ebbe a kalap is beletartozik, mintha a kalap megakadályozná szabadságának korlátlan megélésében. Már Szegény Dzsoninak is problémái voltak a szabadsággal, ő sem tűrt meg semmi rab igát, aztán Árnika szerelme mégis ráébresztette, hogy a szabadságnak sokféle formája van. Nos, erre kell a hetyke lánynak is rájönnie kalapba zárva, magába fordulva, lelke mélyére lenyúlva. Lázár Ervin abszurd mesei helyzetet teremt, a kalap sötétsége segíti a lányt a világosság elérésében.
Nyitott lélekkel olvasva A kalapba zárt lány című mesét könnyen felfejthető a történet rejtett szimbolikája: kalap, kert, virágok, sötétség és világosság, víz (az élet vize?). És ha megértettük a szimbólumok rejtett üzenetét, lássunk mi is hozzá (lelki) kertünk rendbetételéhez!

Hullámozzatok, hullámozzatok!

Veszélyes dolog a tömegpszichózis, még veszélyesebb a reformpedagógia. Todd Strasser könyvének fiatal, történelemtanár hőse a pedagógia bűvöletében élve új módszerekkel igyekszik felrázni az érdektelenségbe süppedő középiskolásokat. Igyekezetének látható eredménye is van: az ő órájáról késnek a legkevesebbet a diákok, viszonylag kevésszer hülyézik le, és néha még a házi feladatot is elkészítik. Ezeket az alapfeltételeket megváltoztatni nehéz, ugyanakkor a jövő nemzedékének átadni valamit a múltról, beszélni a korábban elkövetett történelmi hibákról, úgy hogy annak hatása, sőt eredménye is legyen, ne csak „szövegeljünk” róla, nemes feladat.
Történetünk főszereplőjének remek ötlete – a náci propaganda élethű modellkísérlete – egy csapásra megváltoztatja a történelemórák hangulatát. A táblára írt, majd hangosan elharsogott jelmondatok, a köszönés, a szabályok és a Hullám embléma fegyelmezett közösséget teremt a rendetlen csürhéből. Ehhez persze szükséges egy karizmatikus vezető is, aki ötletével, határozottságával képes magával ragadni a biztonságot és példaképet kereső tinédzsereket. Míg korábban a személyes szabadság korlátlan megélése volt a jelszó, most legtöbben autonómiájukat levetve beolvadnak az arctalan tömegbe, mindent alárendelnek a Hullámnak.
A fegyelem sokakat lenyűgöz, a korábban tiszteletlen fiatalok szülei csodálkozva nézik a könyveik fölé görnyedő gyermekeiket, a tanárok áhítattal beszélnek a renitens diákok megváltozott óralátogatási szokásairól, még az igazgató is elismeréssel nyilatkozik fiatal kollégájának forradalmi ötletéről. Mégiscsak van értelme a fanatizmusnak?

A folytatás a novemberi Könyvhétben. Addig is látogasson el a www.konyv7.hu - ra.

Mesélő Biblia

„Ne csak felolvass, mesélj és játsszunk együtt!”

Mesélő Biblia – könyvbemutató gyermekeknek,

Mesélő Biblia játszóház, felolvasás a Bibliából, majd játék

2008. október 17. 10:00 — 12:00

Klebelsberg Kultúrkúria (Budapest II. Templom u. 2-10.)

A Harmat Kiadó újdonsága a Mesélő Biblia a Szentírás történeteit úgy adja közre, hogy könnyebb legyen őket elmondani, mint felolvasni. „A mesélés sohasem egyirányú kommunikáció – vallja a szerző. – Mesterszinten beszélgetéssé alakul, a mesélő és a hallgató közötti eseménnyé. Ezt a folyamatot úgy segíthetjük elő, hogy a közönségnek különböző lehetőségeket adunk arra, hogy részt vehessen a mesélésben.”

A párbeszédekben gazdag szöveg végig fenntartja a hallgatóság érdeklődését, és lehetőséget teremt a történet vagy egy része eljátszására. A játékos elemek, ismétlések, mondókák, számolók megmozgatják a hallgatóságot. Például a gyerekek menetelhetnek és tülkölhetnek Jerikó ostrománál, majd együtt sóhajtozhatnak Jónás prófétával, mímelhetik a halászatot a tanítványokkal.

A színes, expresszív, mozgalmas és mesés illusztráció az IBBY–díjas Kállai Nagy Kriszta munkája. Nála azillusztráció hangsúlyozottan a könyv építőeleme. Határozott és erős színekkel festi meg a képeit, sok szeretettel és humorral alkotja meg jellegzetes figuráit. „Nem felejtettem el, milyen gyereknek lenni – mondja a könyv kapcsán. – Azt remélem, hogy az illusztrációim megelevenítik a történeteket,megjelenítik a szereplők tulajdonságait, érzéseit a mai gyerekek számára.”

A Mesélő Bibliához kapcsolódik az író-pedagógus házaspár, Miklya Mónika és Zsolt: Játéktár a Bibliához című kiadványa. Minden történethez hat-nyolc játékot találhatunk benne, a mondókáktól kezdve a fogócskán és bújócskán át a bar-kochbáig; a kiscsoportos óvodásoktól egészen a tíz-tizenkét éveseknek való játékokig és feladatokig. Ezzel a könyvvel rengeteg ötlethez, módszerhez, technikához jutnak a vállalkozó kedvű szülők, lelkészek és vallástanárok.