Dávid elsős egy német iskolában nem messze Ulmtól. Még az előző félévben hazahozott egy könyvet, hogy abból gyakoroljuk az olvasást – a németek, mint általában mindent, a PISA-sokkot is nagyon komolyan vették, ráerősítettek hát a szövegértésre. Leseschule a könyv címe, az Oldenburg kiadó adta ki még évekkel ezelőtt. Több szempontból is érdekes a könyv, most csak kettőt emelnék ki az egyiket röviden, a másikat kicsit bővebben.
A könyvben Janosch két, népszerű mesealakja a Kistgris és a Kismackó szerepel – iskolás gyerekekre méretezett kalandjaikhoz képeket és szöveget a szerző alkotott. Helyes történetek, hosszabb-rövidebb szövegek, olyanok, amit már az olvasgató gyermek is el tud olvasgatni. S ha nem, hát ott a szülő.
Aztán a könyv második felében hőseink eltűnnek, helyüket ismert és jó képeskönyvekből, mesékből vett szemelvények veszik át – persze mindig a legizgalmasabb résznél marad abba a szöveg. Itt láttam meg az Andersen-díjas Juta Bauer Schreimutter című könyvét, amely (hogy tovább fokozzuk a díjakat) 2001-ben német gyermekkönyv-díjat nyert képeskönyv kategóriában. A zsűri ezúttal sem tévedett: tényleg nagyon jó könyv, olyan, ami első böngészés után annyira magával ragad, hogy kénytelen vagy újra meg újra elővenni. Nem tudom, hogy az egyszerűségében is fantasztikus képi világa, a cselekmény ritmusa, vagy meghökkentő érzelmi gazdagsága emeli az átlagos képeskönyvek fölé, lehet, mind egyszerre.
A történetben a kispingvin arról mesél, hogy egy nap a mamája úgy rákiabált, hogy ettől darabokra esett. De tényleg – a feje konkrétan a világűrbe került. Csak a lábai maradtak meg, amin el tudott szaladni, hogy összeszedje magát. De hiába tudta, hol vannak a részei, nem állt össze a kép. Ki segít ilyenkor? Természetesen a mama, akinek időközben elszállt a haragja, nagyon sajnálta, amit tett és egybeszerkesztette (összevarrta) a gyermekét.
Nagyon egyszerű szavakkal és képekkel beszél ez a kis könyv szülő és gyermek mindennapos küzdelméről, haragról és megbocsátásról egyszerre villantva fel a gyermek és a felnőtt perspektíváját.
1 megjegyzés:
A Shreimuttert már én is néztem, tetszett nagyon. Szerintem együtt mindattól jobb, amiket írtál.
Nekem most a Janisch Die Brücke című könyve tetszik nagyon a konfliktuskezelésről. :)
Megjegyzés küldése